Kr. e. 3000 körül Bicske-Galagonyáson élt az új kőkori ember. Itt három ízben végeztek ásatásokat, és az eredmény 17 sír, több lakógödör és tűzhely, számtalan edény, kovaszilánk, csontgyöngyök, edénytöredékek, megmunkált csont és agancsdarabok, kőeszközök, stb. A csiszoltkő-korszakban falu területén is éltek, vagy legalább is megfordultak emberek. Erről tanúskodik a csabdi határában lelt csiszolt kőbalta-darab.

A környék jelentős régészeti emléke a neolitikus kor emberének lakóhelye és temetője. A temetőben zsugorítva eltemetett halottakat, festett edény- és eszközmellékletet találtak. A település első írásos említése 1274-ből származik.

Csabdi község Fejér megyében, a Bicskei kistérségben. Két településrésze van: Csabdi és Vasztély-puszta.

A Csabdi templomrom a Zsámbéki-medence egyik ismeretlen múltú műemléke. Annyit bizonyosan tudunk, hogy már a XIII. sz. elején ezen a helyszínen állt egy kisméretű falusi templom, amit folylamatosan bővítettek és a nyugati oldalához egy háromszintes ikerablakos tornyot illesztettek. A régészeti ásatásból kiderült, a temlpomot kőfal kerítette, melynek a külső peremén még árok is védte az erődítést. Sajnos a XVI. sz.-ban ismeretlen körülmények között a templom elpusztult. A ma látható templomrom helyreállítása 1973-ban fejeződött be, melyet 2000-ben felújítottak.

Enyhén lejtő terepen, a Szabadság utcai házsor hátsókertjei mögött rendezett környezetben álló rom. A habarcsba ágyazott mészkő elemekből álló falak 70-120 cm magasak, kivéve az egykori torny tömbjét, ami 5-7 méter magas. A templom alaprajza két traktust mutat. Az egyik maga a templomtér, íves szentélyzáródással, hajója szélesebb, mint a szentély. A szentéllyel szembeni falmaradványon bejárat nyomai nem láthatók. A másik rész a torony tömbjével, a templomtér hajójával egyező hosszú, annál valamivel keskenyebb, téglány alaprajzú tér. Bejárat nyoma ezen a tömbön, az oldalhomlokzaton látható, innen jutunk a templomtérbe is.