Szolgáltatások:
- Futószáras oktatás
- Edzés lovardában
- Ugró edzés
- Díjlovagló edzés
- Lovak bérbeadása:
Feles illetve teljes lótartás edzési és versenyzési lehetőséggel.
( A lovat mi biztosítjuk! )
- Lovasok rajtengedélyvizsgájára való felkészítése
- Lovasok képzése saját lóval - Díjlovagló edzéseken való részvétel
- Lovasok képzése saját lóval - Díjugrató edzéseken való részvétel
- Lovasok versenyre való felkészítése, versenyeztetése
- Bértartás
- Lovak kiképzése
- Tenyésztés, fedezőmén
| József Antal János főherceg, II. Lipót magyar király kilencedik gyermekeként született. Már gyermekkorában igen nagy érdeklődést mutatott a kertészet iránt. Tudására jellemző, hogy hatezernél több növényt felismert, és a latin nevüket is tudta. A park építése 1825-ben kezdődött meg a nádor segítségével. Ez az úgynevezett platánkor ideje volt. Megfigyelhetjük ezt egy gyönyörű platánsoron is, ha Etyek felöl közelítjük meg az arborétumot . [Platánfa] A keleti platán tarkalevelű változatát maga József nádor hozta Olaszországból, és ültette el margit-szigeti kertjébe 1828-ban. Az alcsúti példányok valószínűleg egyidősek ezzel. Akkor még ritkaságnak számító növények is kerültek ide, mint pl. tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, törökmogyoró, vérbükk, lepényfa. "Töltelékfának" azonban sok hazai fafajt is betelepítettek. Ebben az időszakban (1819 és 1827 között), itt épült fel az egyik legszebb klasszicista vidéki kastélyunk, amelynek tervezője Pollack Mihály volt. József nádor 1847-es halálával le is zárult a kert első korszaka. Ezután a nádor nyolcadszülött fia, József Károly Lajos főherceg vette birtokba a területet. Nagy szenvedéllyel gondozta az arborétumot. 1876-ban vízvezetéket építettek ki, a közelben található artézi vizeket kiaknázva. Kibővítették a tavat is, és elkészültek a kőhidak. 1880-tól Zednik Pál lett az arborétum főkertésze Alcsúton, aki különféle fenyőket telepített a területre. A kastély építési munkálatai is tovább folytatódtak. 1845-ben Vajda János is az uradalom alkalmazottja volt. 1882-83-ban állatkert, medveház is épült. Jókai leírása szerint barnamedve, saskeselyű is élt ott. Megépült a lovarda is. A főherceg 1905-ös halála után az első fiúgyermeke, József Ágost örökölte az arborétumot, aki sajnos nem igazán törödött az örökségével. Korabeli útikönyv szerint ebben az időben a park igen elhanyagolt állapotban volt. 1941-ben az Országos Környezetvédelmi Tanács védetté nyilvánította. Jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága a védett terület kezelője. Forrás:Tájak Korok Múzeumok 37,Alcsútdoboz, Alcsúti arborétum kötete |
|
